Jurij Gagarint az egész világ ismeri és emlékezik rá. A legendás űrhajós sorsa rendkívül tragikusnak bizonyult. Képzési repülés közben repülőgép-balesetben halt meg. Ezt az eseményt követően a szovjetek országában nemzeti gyászt hirdettek, bár Gagarin nem volt államfő. A hős maradványait elhamvasztották és a Kreml falába temették.
Gyakorló repülés
Miután sikeresen megvédte diplomamunkáját a Zsukovszkij Akadémián, Gagarin hosszú szünet után megkezdte a repülést egy kettős vezérlésű, szárnyas kiképző gépen. 1968 márciusában néhány hétig csaknem két tucat járatot hajtott végre. Teljes időtartamuk hét óra volt. A program teljesen független megvalósításának megkezdéséhez Gagarinnak még két sorozatot kellett végrehajtania Vladimir Szeryoginnal, a Szovjetunió hősével párosítva.
1968. március 27-én a MiG-15UTI mindkét pilótája felszállt a moszkvai régió repülőteréről. Reggel tizenegy óra volt. A láthatóság jónak tűnt. A felhőalap magassága alig volt egy kilométer. A szakemberek számításai szerint a javasolt pilotálás területén a feladat végrehajtása húsz percnél tovább nem vehette igénybe a pilótákat. A pilóták azonban még korábban megbirkóztak a feladattal, ezt követően Jurij Alekszejevics rádió kommunikációval számolt be a feladat elvégzéséről, és arra kérte az "oké" -t, hogy térjen vissza a felszállási helyre. Ebben a pillanatban megszakadt a kommunikáció a kiképző testülettel, és azt már nem folytatták. Világossá vált, hogy valami történt az égen.
Az eltűnt személyzet megkeresése
Amikor a helyszínen kiderült, hogy a személyzetnek elfogy az üzemanyaga, a misszió területén intenzívebb keresés indult a repülőgép után. A műtét több órán át tartott. Körülbelül 15:00 órakor egy keresőhelikopter a felszálló helyétől 65 kilométerre fedezte fel a repülőgép elemeit. Ez volt a Novoszelovo falu területe, amely a Vlagyimir régióban található.
Hamarosan egy állami bizottság már dolgozott a tragédia helyszínén. A keresőmotorok mindkét pilóta holttestének maradványait megtalálták, amelyeket kollégák, valamint hozzátartozóik azonosítottak. A baleset helyszínén a pilóták holmiját is megtalálták, köztük egy pénztárcát, amelyben sofőrokmányai voltak, és egy fotót Koroljev tervezőről. Jurij Alekszejevics repülõdzsekijének egy töredékét találták egy fa ágán.
A tragédia okai
Az Állami Bizottságnak három fontos feladatot kellett megoldania. Részletesen tanulmányozni kellett az elhunyt személyzet képzettségi szintjét, ellenőrizni a repülések szervezését és ellátását aznap. Ezt a repülési albizottság tette meg. A bizottság mérnöki része tanulmányt készített a lezuhant repülőgép anyagának maradványairól. A harmadik, orvosi csoportnak ki kellett mérnie a pilóták állapotát indulás előtt és a repülés alatt.
A bizottság jelentését gondosan osztályozták. Az elvégzett ellenőrzés részletei csak később a cikkek anyagából és a bizottság néhány tagjával folytatott bizalmas beszélgetésekből váltak ismertté. Hivatalosan a tragikus esemény okai továbbra sem tisztázottak.
Az óramű tanulmánya kimutatta, hogy a tragikus esemény 10 óra 31 perckor következett be, vagyis körülbelül egy perccel a földi szolgálatokkal folytatott rádiócsere vége után.
A bizottság a következő következtetést vonta le: amikor a légi helyzet megváltozott, a hajózó személyzet kénytelen volt egy nem szabványos manővert végrehajtani, amely után a gép leesett és irányíthatatlan forgásba lendült. A pilóták megkísérelték a gépet vízszintes síkra helyezni. Az autó azonban ütközött a föld felszínével, aminek következtében a legénység életét vesztette.
A vizsgálat során a berendezés meghibásodásának vagy meghibásodásának jeleit nem sikerült azonosítani. Az elhunyt vérének kémiai elemzését is elvégezték. Idegen anyagok jelenlétét nem észlelte.
Külön munkát végzett egy speciális KGB-bizottság. Feladata az volt, hogy kiderítse, a leírt tragédia terrorcselekmény vagy valaki rosszindulatú szándéka volt-e. A feltételezéseket nem erősítették meg. A csekisták azonban számos szabálytalanságot tártak fel az oktatórepülést kiszolgáló személyzet cselekedeteiben.
A felelős bizottság következtetéseit nyilvánosságra hozták az első űrrepülés 50. évfordulója alkalmából. Az eset legvalószínűbb okát egy nem szabványos és nagyon éles manővernek nevezzük, amely a repülőgép interferenciától való kitérése során történt. Ez az akadály lehet például egy másik repülőgép nyomai, amelyek a személyzet útjában jelentek meg. Ennek eredményeként a gép a kritikus üzemmódon túlra került, ami a repülőgép földre zuhanásához vezetett.
Mostanra az incidens alternatív változatai kerültek bemutatásra, köztük nagyon egzotikus és hihetetlen változatok, beleértve azokat is, amelyek politikai indítékkal bírnak. Gagarin űrhajós halálának részletei továbbra is sok embert izgatnak.
