A "kvíz" szót a híres szovjet író, Mihail Kolcov találta ki egy újságban, karádékkal, rejtvényekkel és kérdésekkel. Ezt az oszlopot Kolcov Victor nevű barátja vezette. Manapság a vetélkedőket intellektuális játékoknak nevezik, amelyek során a különböző tudásterületek kérdéseire kell választ adni. Nagyon népszerűek az iskolai vetélkedők, amelyek szórakoztatóan tanítanak, ezért nagyon fontos őket vizualizálni.
Utasítás
1. lépés
Az iskolai vetélkedők célja az, hogy alaposabban megismertessék a diákokat egy témával, megtanítsák őket további információkkal dolgozni, ellenőrizzék az ismereteket és azt, hogy a gyerekek mennyire elsajátították az átadott anyagot. A vetélkedő szólhat egy híres író, zenész, művész életéről és munkájáról, egy nagy tudós tudományos nézeteiről és műveiről, vagy a közelmúltban tanulmányozott témákról.
2. lépés
A vetélkedőre való felkészülés idő előtt megkezdődik. A könyvtárnak ki kell választania a szerzőről szóló könyveket és irodalmat, valamint újság- és folyóirat-kiadványokat, amelyek segítik a diákokat az eseményre való felkészülésben.
3. lépés
Rendezzen egy kis könyvkiállítást az osztályában. Helyezze a kvízirodalmat a polcokra. A könyveknek szabadon hozzáférhetőknek kell lenniük a gyermekek számára.
4. lépés
Előre hívja meg az iskolásokat, hogy rajzoljanak illusztrációkat az író műveihez, akinek munkájának a vetélkedő foglalkozik. És tartson nyitónapot a diákmunkának az osztályteremben. Tematikus fali újságot rendezhet gyermekekkel.
5. lépés
A vetélkedőnek kreatívnak kell lennie. Például egy Korney Ivanovich Chukovsky számára dedikált vetélkedőhöz készítsen "csodafát" Whatman papírból és kartonból, helyezze az író könyveivel a polcok közé. Színes papírból vágja ki azokat a leveleket, amelyekre a kvízkérdéseket írja, és csatolja a fa ágaihoz.
6. lépés
A hallgatók érdeklődéssel oldják meg a keresztrejtvény-vetélkedőt, amelyet színesen rajzolnak ki egy nagy Whatman-papírlapra. A gyermekek a kiállításon bemutatott könyvekben válaszokat találhatnak keresztrejtvényekre.
