A rock az úgynevezett popzene műfaja, főleg elektronikus hangszereket használ: gitárt, basszust, szintetizátort. Emiatt az akusztikus hangszereket (hang, ütőhangszerek) mikrofonokkal kell „tükrözni”. A rockzenekar repertoárjának nagy része eredeti mű, de a zeneszerzői munka megkezdése előtt a rockzenésznek meg kell értenie a csoport minden hangszerének összetételének alapelveit.
Utasítás
1. lépés
Bármelyik darab komponálásakor mindenképpen konzultáljon a zenét játszó zenészekkel. Hallgassa meg észrevételeiket, és javítsa ki a pontszámot. Jobb, ha egy speciális szerkesztőbe írja a zenei változatot: Guitar Pro, Sibelius stb.
2. lépés
Az elektromos gitár univerzális hangszer, vagyis szólamdallamokat és akkordokat (ritmusrészeket) egyaránt játszhat rajta. Általános szabály, hogy csoportokban a vezető gitár részt egy személy adja elő, a ritmus gitárt pedig egy másik személyhez rendelik, aki kevésbé rendelkezik tapasztalattal és készséggel az előadásban. A gitár hatótávolsága funkciótól függetlenül nagy oktáv mérföld - kb. B másodperc. A vele kapcsolatos megjegyzések oktávval magasabbak, mint a hang.
3. lépés
Hatalmas a gitárjáték szövegeinek áttekintése, skálája és technikája: kopogtatás, pofon (ritkább, mint a basszusnál, de használt is), glissando, tremolo, mindenféle hangszínváltás, hajlítás, pizzicato és még sok más. Sok szempontból e technikák alkalmazását csak az előadó készsége korlátozza, ezért ne a gitártechnika legújabb fejleményei, hanem a barátja vezérelje: lehet, hogy nem játszik tizenhatodot 160-as tempóban.
4. lépés
A basszusgitárnak összehúzott E tartománya van - az első E oktáv, ha négy húrja van. Az öt húr kibővíti hatótávolságát egy negyedikkel, a hat húr pedig egy negyediket lefelé. A csoportban a funkció harmonikus támogatás, a legalacsonyabb hangok lejátszása, egyes műfajokban a szólózás megengedett. A basszusgitár játékának technikája szintén nagyon sokrétű, és tulajdonképpen ugyanazokat a technikákat tartalmazza, mint a szokásos gitártechnika, egy kivétellel: a basszusgitár húrjai vastagabbak, lehetetlen tizenhatodat játszani rajtuk, főleg gyors tempóban. Ezenkívül a hang lejátszásának bizonyos módszereivel gyorsan „elhalványul”, és nem húzódhat tovább, ezért a pizzicato és a pofonoknál ne használjon negyednél hosszabb időtartamot - cserélje ki az üregeket szünetekkel.
5. lépés
A billentyűzet részeit a szintetizátoron játsszák, és általában egy dallammal vannak társítva. Bizonyos esetekben a nyújtó hangok harmonikus szubsztrát, a rövid motívumok pedig a hátsó hangok szerepét töltik be. A szintetizátor tartománya öt-hét oktáv lehet, a modelltől függően. Egyidejűleg mindkét kezével a billentyűs négy vagy öt hangot tud lejátszani, a szélsőség távolsága oktáv-non. Éles ugrások egy oktávnál nagyobb időközönként, és egy irányban történő ugrások bősége elfogadhatatlan. Lehetséges technikák: glissando, fenntartó, legato, staccato. A dal hangszámainak száma változhat, de a változtatások között kisebb szünetekre van szükség, hogy a zenésznek legyen ideje ráhangolódni.
6. lépés
A hang a rockzene legfontosabb hangszere. A középső énekes munkatartománya két oktáv, a magasság pedig az előadó nemétől és hangszínétől függ. Általános szabály, hogy egy dal hatótávolsága nem haladja meg az oktávot. A vokális rész megírása teljesen függ a leendő előadó képességeitől, ezért a kompozíció során folyamatosan konzultáljon vele.
