A menüett egy régi francia tánc. A "menüett" szó a francia fordításban "jelentéktelen" vagy "kicsi" jelent. Úgy gondolják, hogy a táncot azért nevezték el, mert teljes egészében kis lépésekből és íjakból áll. A menüett egy néptáncból származik, amely Poitou tartományból származik.
A 17. század közepén ez a tánc felkeltette az arisztokrácia figyelmét. A nemesség ízlésére változott, és bálteremmé vált. A század végére a menüett széles körben elterjedt egész Európában.
Kezdetben az udvari (vitéz) menuettet egy pár adta elő. Valójában ez a tánc komplex kombinációja volt a túróknak, az íjaknak, a fordulatoknak és a kis lépéseknek, a menüett oldaláról inkább táncos meghívás volt. Már a XIV. Lajos alatt a menüett kedvelt udvari tánc lett.
A 18. században, a gáláns stílus fejlődésével, a menüett jelentősen bonyolultabbá vált. A tempó nőtt, új mozdulatok és lépések jöttek létre, ennek eredményeként ez a tánc fényes vonásokat kapott a kifinomultságon és a cutikán. Több párban kezdték előadni, leggyakrabban partnerváltással. Az akkori táncokhoz hasonlóan a menüett is a kommunikáció és a flört egyik módjává vált.
Az opera- és balettelőadások színpadi menüettje virtuóz formává fejlődött. Ez a tánc cselekménykonkrétumot és műfaji sajátosságot nyert, ami több változat megjelenéséhez vezetett.
Ennek a táncnak sokféle típusa van. A különböző iskolákban ugyanaz a típusú menüett részletekben eltérhet. Jelenleg a menüetteket csoportosan táncolják (legalább négy fő), a legtöbb menuett megtartotta azt a hagyományt, hogy az előadás során partnert váltanak.
A menüett mindig íjakkal és túrókkal kezdődik. Ha négyként táncolják, a résztvevők felváltva meghajolnak egymás előtt. A menüett sima, de meglehetősen gyors lépések és mozdulatok jellemzik. Leggyakrabban a táncosok összetett utakon mozognak - hurkok, átlósak és ívek. A menüettben nagyon kevés érintés van, nehéz "kontakt" táncnak nevezni, ezt az előfordulásának ideje magyarázza. Leggyakrabban bizonyos figurák előadásához az úr kezet nyújt a hölgynek, ami után a táncosok ismét szétszélednek.
A menüett előadásakor különös figyelmet kell fordítani a koordinációra és a mozgások simaságára, mivel szinte minden lépést a fej és a test helyzetének megváltozása kísér. A karoknak nagyon simán kell mozogniuk, rángás nélkül emelkedniük és zuhanniuk, miközben a vállakat mindig le kell engedni, a könyökeket pedig lekerekíteni.
A menuett nagyon kecses tánc, minden varázsa a táncosok egymás iránti figyelmében, a pontosságban és a mozdulatok nemességében rejlik. A túlzott modor csak elronthatja a tánc benyomását, ezért lehetőség szerint kerülni kell.