A pofon (az angol "pofonból") egy olyan technika, amellyel az ujjaival játszhatunk hangszerekkel a húr sajátos pengetésével. Tág értelemben a pizzicato elérhető vonósokhoz és fúvós hangszerekhez, sőt zongorához is, de a modern zenében a jazzben és a rockban leggyakrabban használják a basszusgitár, ritkábban az elektromos gitár játékának technikájaként. A hangszer hangszíne bizonyos süketségre, játékosságra tesz szert, a ritmikai komponens élesebbé válik.
Utasítás
1. lépés
A pofon hasonló a pizzicato-hoz, de nagyobb ütőerővel és több felhanggal rendelkezik. A húr hatása olyan erős, hogy a húr tehetetlensége révén nem csak visszatér eredeti helyzetébe, hanem tovább is megy, eltalálja a testet, és sajátos fémes hangot bocsát ki. Ezt a technikát a magyar Bartok először a múlt század elején alkalmazta, az 1920-as évekre pedig a jazz felé vándorolt.
2. lépés
Pofonozás csak csákány nélkül lehetséges. Ezért tegye a jobb kezét egy éllel a húrokra, lazítsa meg az ujjait. Bal kézzel megfoghatja a húrokat, de az edzés elején erre nincs szükség, csak a nyakat fogja meg.
3. lépés
A hüvelykujj felső falanxjával erővel pengesse meg a húrt, és azonnal engedje el a húrt. Ismételje meg ezt a karakterláncot és a másikat.
4. lépés
Pofon zongorán (lehetőleg zongorán) történő előadásához tartsa a húrt a testben, és nyomja meg a húr hangjának megfelelő gombot. A hangszer elnémul.
