A dobverők forgatásának képessége nem kapcsolódik közvetlenül a dobos ügyességéhez, de erős benyomást tesz az őt figyelő közönségre. Pszichológiai értelemben ez a hangszer szabad birtoklásának és a hozzá való "baráti" hozzáállás mutatója.
Utasítás
1. lépés
Tegye tenyerét felfelé. Hajlítsa meg a könyöknél, emelje fel a kezét a mellkas szintjére, az ujjaknak kissé ellazulnak, szabadok legyenek.
2. lépés
Helyezze a botot a hüvelykujja golyója és a mutatóujja hegye közé. A többi (középső, névtelen, kisujj) hegyével a pálcán támaszkodik. A pálca súlypontja nem lehet közvetlenül a mutató és a hüvelykujj között, hanem kissé magasabb, közelebb a csuklóhoz.
3. lépés
Lazítsa meg a mutatóujjával a nyomást, kissé húzza vissza a pálcát, és nyomja középső ujjával erősen. Ugyanabban a pillanatban nyomja meg négy ujját (a hüvelykujj kivételével) a tenyerén, amíg a bot forgás közben megkerüli a hüvelykujját. Ennek eredményeként a súlypont kissé elmozdul, megközelítőleg az ujjak közötti bilincs szintjéig. Ha az ujjaikat eredeti helyzetükben hagyják, a bot megbotlik rajtuk, és a fordulat nem teljes.
4. lépés
Csavarja be az ujjait a fordulás végén, kissé engedje el a botot a kiindulási helyzetbe. Ismétlés.
5. lépés
Némi gyakorlás után próbáljon meg két teljes forgatást végezni a hüvelykujja körül anélkül, hogy megállítaná vagy beállítaná a súlypontját.
