Birgitte Federspiel dán színház- és filmszínésznő. Az éhség és a Babette ünnepe című filmekben játszott. Emellett Birgitte látható volt a "Viking Saga" és a "Word" lapokban.
Életrajz
Birgitte Federspiel 1925. szeptember 6-án született Koppenhágában. A színésznő 2005. február 2-án, 79 éves korában hunyt el. Halálának dán Odense városa volt. Apja a híres színész, Einer Federspil volt. Birgitte a Fredirikberg Dráma Színházban tanult, egy stúdióban, amely jövőbeli színészeket képez. Federspil 1945-ben kapta meg oklevelét.
Ezt követően 1947-ig részt vett színházi előadásokon Odense-ben. Aztán 5 évig láthatta a koppenhágai Népszínház színpadán. Később Birgitte további 3 évig a fővárosi Új Színház előadásaiban játszott. Aztán Federspiel megkezdte filmkarrierjét. Az ötvenes években elnyerte a Nemzeti Filmdíjat.
Magánélet
A Federspil első férje Jens Osterholm színész volt. Játszott a "Hamis áruló" című filmben. Széthullott a házasságuk. 1949-ben a színésznő feleségül vette Henning Ahrensborgot. 1951-ben halt meg. A dán színész csak 26 éves volt. 1953-ban Freddy Koch lett Birgitte férje. 1 gyermek született a családjukban. Birgitte harmadik férje szintén színész. Szerepelt a Vörös rétek című filmben. 1980. augusztus 10-én Freddie 64 éves korában meghalt. 9 évvel volt idősebb a feleségénél.
Karrier
1950-ben Birgitte Dori szerepét kapta a Susanna című filmben. A film rendezője Torben Anton Svendsen. A következő évben Gerd Müllert alakította a Schmidt család című drámában. A főbb szerepeket Ellen Gottschalch, Kjeld Jacobsen, majd Freddy Koch és Liz Levert színésznő leendő férje játszotta. 1953-ban a színésznőt az "Ádám és Éva" című filmben láthatták. Luis Miche-Renard, Sonya Jensen, Per Buckhey és Inger Lassen kapta a főszerepeket Eric Balling családi filmjében. A filmet nemcsak Dániában, hanem Svédországban is bemutatták.
1957-ben Federspiel megkapta Eszter szerepét az "Extra nő" című filmben. Birgitte az egyik főszereplőt alakította. Partnerei a forgatáson Clara Pontoppidan, William Rosenberg, John Wittig és Bjorn Watt-Boolsen voltak. 1959-ben a színésznő kapta a fő női szerepet az "Alien kopogtat az ajtón" című drámában. A filmet Dániában, Svédországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban mutatták be. A képet kétszer újranyomtatták. Az első alkalom 1966-ban, a második pedig 1981-ben volt. Ezután Birgitte-t meghívták Lucia szerepére a "Charley nagynénje" című filmben. A családi vígjáték fő szerepeit Dirch Passer, Ove Sprogee, Ebbe Langberg, Gita Nerby kapta. A cselekmény közepén 2 diák van, akik szerelmesek 2 nővérbe.
1960-ban a színésznő az "Utolsó tél" című filmben játszott. Ezt a háborús drámát Dániában, Németországban és Finnországban mutatták be. A filmet a MIFF-díjért adták át. A következő évben Birgitte a Grófnő című filmben játszott. A családi melodráma rendezői Eric Overbuet és Anker Sørensen. Akkor a színésznőt az 1963-as "Gudrun" filmben láthatták. Laila Andersson, Jorgen Buckhey, Paul Reichhardt és Nils Astaire kapta a főszerepet a drámában. A képet nemcsak Dániában, hanem az USA-ban is bemutatták. Birgitte az egyik főszerepet játszotta az 1964-es, A halál vacsorához című thrillerben. Ugyanebben az évben láthatta a "Girl Tina" háborús drámában. A filmet díjra jelölték a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon.
1966-ban a színésznő a híres norvég író és az irodalmi Nobel-díjas Knut Hamsun Éhezés című regényének egyik filmhősnőjét alakította. A cselekmény egy fiatal íróról mesél, aki elmulasztja publikálni műveit. Éhezik, félmunkaidős munkát szakít meg a másikra, de továbbra is ír. A drámát a Telluride Nemzetközi Filmfesztiválon, a lisszaboni Cinemateca Portuguesa Filmmúzeumban, a prágai Febio Nemzetközi Filmfesztiválon és a Cannes-i Filmfesztiválon vetítették.
Ugyanebben az évben a színésznő megkapta a királynő szerepét a "The Viking Saga" című történelmi drámában, amelyet Dánia, Izland és Svédország készített. A kép díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon. Bemutatták a koppenhágai nemzetközi filmfesztiválon is. 1972-ben a színésznőt a "Népesség növekedése: nulla" című filmben láthatták. Karaktere pszichiáter. E fantasztikus thriller cselekménye szerint a bolygót a túlnépesedés fenyegeti. A reprodukció ma már halálos fájdalom esetén tilos. A festményt Svájcban, Németországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Írországban, Spanyolországban, Portugáliában és Hollandiában mutatták be.
A következő szerepet Federspil kapta az "Olsen bandája tombolt" krimiben. A filmet Dániában, Németországban, Svédországban és Magyarországon mutatták be. Később a színésznő a "Tizenkilenc vörös rózsa" bűnügyi filmben játszott. Ezt az 1974-es filmet Esben Heylund Carlsen rendezte és írta. 4 évvel később Birgitte kapott Cornelia szerepet Finn Henriksen "Lenyűgöző vakáció" című családi filmjében. Aztán meghívták a "Matador" tévésorozatba, amely 1978 és 1982 között futott. 1984-ben Federspil Laura néni szerepét játszotta a "Nagymamám háza" című drámában.
1987-ben jelent meg Gabriel Axel Babette ünnepe című festménye, amelyben Birgitte alakította az egyik hősnőt. A cselekmény a nemrég meghalt Lorenz család életéről szól. Lányait, akik közül az egyiket a Federspil alakítja, igazi protestánsként nevelik. A házukban megjelenik Babette menedzser. 1966-ban a színésznő a "Brownie" című rövidfilmben játszott. Akkor láthatta a "Tacskó" tévésorozatban. Az 1997-es "Barbara" filmben Birgitte Helene szerepét játszotta. Ugyanebben az évben szerepelt a Likkefanten és az Ogginoggen filmekben. 1998-ban nagymamát játszott a gyermekek számára tiltott filmben.
